Szlalom 2x6

Csütörtökön végre nem esett semmilyen csapadék, nem volt dagonya (annyira) a kertben, így elővettük a szlalomot. Utoljára 2hete edzésen gyakoroltuk, azóta nem. Kiraktam a 6 rudat és hajrá! Iszonyú gyors volt és magabiztos és szépen csinálta. Néha kicsúszott az utolsónál, de azt is javítottuk. Ezen felbátorodva kiraktam a másik hatost is pár lépéssel előrébb. Nagyon tetszett amit csinált, nem lepődött meg, hogy újabb 6os következik, szépen átfutott és csinálta tovább. Sajnos csak az első 1-2 lett felvéve ebből, utána a telefon memóriája megtelt, de majd legközelebb. Így itt még lassú volt (főleg, hogy nem volt ráfutás sem) de azért látszik a lényeg.

Edzés Győrben Tráj Tomival

Ha az élet citrommal kínál csinálj belőle limonádét elvet követve, mivel a szép tavaszi idő elmosta a szombati bicskei edzést, úgy döntöttem, hogy akkor menjünk Győrbe, lovardába edzeni. Közben megtudtam, hogy Tráj Tomi fogja tartani, ami csak fokozta az örömöm, hisz mondhatni a kedvenc edzőm. Nagyon apró dolgokat is észrevesz, hogy mik zavarják a kutyám és ez főleg egy Maszatnál nagyon sokat segít.
Edzés előtt sétáltunk egyet a parton Szandival. Csomóan megkérdezték, hogy ő kölyök border collie? És még mindig vicces, hogy milyen fejeket vágnak a nem ő egy 4éves keverékre, illetve ahogy nézik, hogy olyan színe van mint egy bordernek de csak nem stimmel valami. Szokás szerint problémamentesen sétáltunk, mindenhonnan első szóra visszajött, nem nagyon evett fel semmit, ha mégis, akkor egy fujj-ra ott hagyta. Vagyis a kulturális énjét volt szíves elővenni, amit annyira szeretek benne.
Majd megjött a fuvarunk, indultunk Zámolyra. A kocsiban Tomi és Szandi megteremtette a hangulatot, én egész úton nevettem rajtuk, ahogy csipkelődtek. Hasonlóan jó hangulatban telt az edzés is. Zenei aláfestésként Ákos kutyától Ákos koncertet is kaptunk. Jó sokan voltunk, így nem is jutott idő rendesen mindenkire, kigyakorolni a pályát, bár Maszatnak szerintem pont jó volt ez így, hogy nem fáradt le.
Jött Niki is Mandulával (vérborder, nagyon pörgős kiskutya) és Csilla Jovival. Jovit kölcsönkaptam egy kicsit, de aztán visszaadtam Csillának, mert újat tanulós fordulás is volt Jovi számára, elvégre nem az én kutyám. Jó volt futni megint egy pörgős, gyors kutyával. Nyáron még jajj ne nézz rám szerű kutya volt, Csilla nagyon sokat dolgozott vele, most már egy igazi macsó pasi, pörög ezerrel és játszik mindennel (legalábbis ahogy én láttam) na és persze frizbimán.
Maszatra is ráragadt a jókedvem, a lovardát alapból nagyon szereti, zárt térben jobban tud koncentrálni és pályapakolás kezdetétől boxba tettem, ahonnan nézte ahogy Jovival dolgozom. Teljesen behergelte magát, amikor kivettem majd szétesett örömében. Kicsit hagytam körülnézni, ez idő alatt rájött hogy juhúúú lócitrom bele lehet dörgölőzni és bóóóódogsááááág! Szóval teljesen megőrült mondhatni. Első két indításnál el is szálldosott, de aztán kapcsolt hogy most agility és akkor már koncentrált. Gyors volt, vigyorgott és nem tudtam leolaszozni elsőre, mert nem tudtam lefutni! (ilyen szökőévente egyszer fordul elő) Meglepődtem, hogy ennyire boldog és figyel és gyors, de aztán felvettük egymás tempóját és nagyon nagyon jókat futottunk. Volt egy vicces fordulás ami kifogott majdnem mindenkin. Azt gyakoroltuk sokat, sokat, újra és újra, és bírta, nem fáradt el, nem unta meg. Zsákoskúszó is volt, egyszer azért beleküldtem biztonság kedvéért külön is, mert kb 1éve találkozott ilyennel utoljára, de nem volt vele gond. Majd zónáztunk is külön, meredekebb és keskenyebb volt a palló mint bicskén a régi nem szabvány, így először mellette maradtam, hogy biztos legyen, de szuperül ment ez is, egyszer sem lépett ki a pozícióból. Gyakoroltuk előtte, utána akadállyal is, nem hibázott.
Majd kis pihenés után megint lefutottuk a pályát, immár egybe és viszonylag szépen. Továbbra is szépen és gyorsan dolgozott. Lovarda+Tomi edzősége újra nyerő párosnak bizonyult.
Pakolás előtt még megkaptam Mavericket, hát mondanom sem kell, hogy nagyszerű érzés volt vele futni. Újra kigyakoroltam a fordulást, a végére már ment szépen, megint tanultam valami újat.

Edzés végeztével Nikivel és Csillával elmentünk Püspökerdőbe, ahol fotóztunk, frizbiztünk és trükköztünk. Jovi és Maszat még a lovardában nagyon egymásra találtak, hatalmas kergetőzéseket vágtak le és iszonyat édesek voltak.

Maszattal frizbiztünk is a parkban, nagyon nagyon ügyes volt. Szuper képeket csinált rólunk Csilla, amiért ezúton is köszönet. Este 7-re haza is értünk boldogan és fáradtan.

6. bicskei edzés

Legutóbbi edzésünkre úgy értem ki, hogy majdnem sírtam, teljesen szét voltam esve. Sok minden összejött, Maszat egész végig odafelé bunkózott, egy nagy kóbor kutya követett minket, szóval mire beértem a suliba én közöltem, hogy agilityzni én ma nem. Persze, hogy agilityztem... sőt...

Először 6rúdon szlalomot gyakoroltunk, nagyon ügyes volt Maszat, gyors volt, figyelt és hát ebből következően szuper is volt. Ez már visszahozta az életkedvem egy kicsit, na meg hogy Szandrának kifakadtam... Futottunk egyet Maszattal, de érződött, hogy ez nem az igazi. Majd Krisztivel is futott egyet, meglepően szépen dolgozott vele, csak egyszer jött oda hozzám, hogy anya szeretlek.

Majd jött a nap csúcspontja. Szandra kölcsönadta Nitrót! Hát az az érzés! Megszűnt minden, csak a kutya, én és a pálya létezett. Nitró egy hiperszuper malifiúcska, nem eszetlenül rohan és rombol, hanem figyel és akar és húúúúú. Sokfordulásos technikás pálya volt, de azért nem túl nehéz, így odatudtam érni mindenhova, meg ő is lassított. Nagyon éreztem, valahogy jöttek maguktól a dolgok és valami fantasztikus érzés volt az a fél perc amíg a pályán mozogtunk. Agility életérzés! Mindenki megdicsért a végén, hogy hű de szép volt. Na hát ilyen kutyával, aki nem mellesleg már nagyjából tudta a pályát nem volt nehéz dolgom. Köszönöm ezúton is Szandrának a kölcsönszupermalit! Íme a videó:
http://www.youtube.com/watch?v=_O3wLoAw3gQ

Ezután teljesen felpörögve, lelkesen lefutottam ezt a pályát Maszattal is. Végig biztattam és nem is tévedtem el a pályán, ennek köszönhetően egészen értékelhetőre sikerült, bár van benne még bőven tempó... de nem baj, fog ő még futni ennél jobban is!

Frici&edzés

Nem igazán megy ez a blogírás úgy érzem. Megint nem írtam, pedig bőven lett volna mit.

Először is volt egy félkutyám pár hétig. Azaz egy kóborló kutyust (Frici alias Frik) elszállásoltam a szomszéd néninél, de foglalkozni én foglalkoztam vele. Végül eredeti gazdája nem lett meg, de szupi helyre költözött, fognak vele járni kutyasuliba, ŐV és agility is tervben van.

Nagyon pörgős, kajával és játékkal is szuperül motiválható. Jó volt nagyon két kutyával foglalkozni, kettejükön már nagyjából kiélhettem a kutyázós energiáim. Frizbiben is nagyon tehetségesnek bizonyult, nagyon élvezte, persze mivel körülbelül 8hónapos volt, ezért csak gurítottam. Maszattal hatalmasakat játszottak, bár néha helyre kellett rakni a kis szeleburdit, de Maszat nagyon jól kezelte.  Az apportja is összeállt amíg velem volt. Pórázon is megtanult sétálni, illetve pár perc alatt ülni, feküdni és pörögni is. Kíváncsi vagyok, mit fog produkálni a pályán. Elméletben ha meglesznek az oltásai hamarosan hozzák edzésre. Nagyon szuper kiskutya, örülök, hogy a közelbe és szuper helyre került.

Járunk rendszeresen edzeni Bicskére, nagyon jó a hangulat és nagyon jó kis csapat jött össze. Vannak jobb napjaink, van hogy szétesek én is a kutya is, de azért úgy néz ki, csak fejlődünk. A zóna egyre magabiztosabb, szebb, már hintán is magabiztos, nem kell kísérni annyira. Szlalomot is csináljuk, 6oson egyre szebb, gyorsabb, alakul az is. Az elmúlt hetek edzései:

És két szlalom gyakorlásos vidi:

Agility Bicskén

Az agility mindig is nagy álmom volt. Maszattal jártunk is edzésekre, de mivel edzési lehetőség legközelebb 50-kmre volt vagy többre (Székesfehérvár, Budapest, Győr) így kissé nehézkes volt az eljutás és nem megoldható a rendszeres edzés. Aztán egyik nap mit látnak szemeim: facebook bicskei agilitysek csoport. Beléptem a csoportba, láttam, hogy Holti Kriszti hozta létre. Gyorsan ráírtam hogy ez micsoda, hogy jött, tényleg lesz és mikor és hol? Kiderült, hogy igen tényleg lesz Bicskén agility, mivel a bicskei kutyaiskola vezetője megkérte Krisztit hogy nem tartana-e edzéseket. Természetesen majd ki ugrottam a bőrömből. Edzés 10km-rel arrébb??? Maga a csoda. Ráadásul Kriszti edzőségével!

Első edzésre el is mentünk, hiába volt -10fok, fagyos hó és szél. Nem bántam meg. Igaz a lefagyott hó nem volt épp alkalmas futásra, de feles léceken valahogy megoldottuk. Maszat nagyon élvezte, ahogy megérkeztünk már vigyorgó fejjel, felszabadultam futkározott, hempergett a hóban. Nagyon szépen dolgozott, figyelt, gyors volt és a régi csúszós kúszótól egyenesen megőrült. Szuper napot zártunk, ahogy felszálltunk a buszra, le sem ültem ő már összekucorodott az ülés előtt és elaludt. (ui: a kecsker még mindig nem megy)
Második edzésen kaptunk egy szééép, sok olaszos pályát. Volt benne hinta és palló is, előbbivel még keveset találkoztunk, de edzés végére már magabiztosan szépen zónázott azon is. Újfent nagyon szépen dolgozott, figyelt. Én pedig többször visszatudtam pörgetni ha szétestünk, összetudtam szedni. Másnap elmentünk Tordasra agility versenyt nézni. Megfogadtam hogy soha többet nem megyek csak nézőnek télen ide. Reggel 8től este 6ig fagyoskodtunk a pálya mellett, néha egy egy sétát közbeiktatva. A megfagyáson kívűl nagyon jó nap volt. Maszat játszott több kutyával, maximálisan felszabadult volt, szerelmes is lett egy naaaaagy szőőőőrös border kanba (csak a szokásos). Én pedig nagyon figyeltem a reakcióit és sok mindent leszűrtem belőlük. És úgy érzem végre megtaláltuk azt az összhangot és meg van az ami eddig hiányzott.

Pénteken elővettük a szlalomot fél év után először. Először tudta, aztán rontott, sokat... Túl is nyomtam, el is keseredtem, be is fagyott, letört, elbizonytalanodott. Aztán lenyugodtam, elővettem a kaját, visszaléptünk és csináltuk. Ilyen még sose történt, hogy vissza tudjam hozni a befagyásból oda, hogy maximálisan koncentrálva csinálja. Plusz ráadásként csóválva csinálta a biztatásomra, ami szintén nem megszokott egy ilyen elbizonytalanodás után. Mert általában ilyenkor kedvtelenül, dekoncentráltan csinál bármit is.

Szombaton elmentünk edzésre. Már az elején éreztem, hogy szét vagyok esve, nem is volt meg az az összhang mint az elmúlt két edzésen, de azért jó volt. A zónái még mindig szépek, a hintája egyre magabiztosabb. Futós, pörgős pálya, volt, a talaj is száraz volt így hamar elfáradtunk. Sajnos nem figyeltem eléggé így kicsit többet futottam vele mint kellett volna, ki-kifigyelt és inkább csak kocogott a vége felé. Legközelebb jobban oda kell figyelnem, hogy mi az elég, ahogy az első két edzésen sikerült is ez és akkor szuper lesz.
Gyakoroltunk szlalomot is 2kapuval. NAGYON szépen csinálja, nagyon érti. Direkt küldtem be úgy is, hogy meg kellett kerülnie az első rudat a helyes bemenethez és nem rontott. Minden oldalról, minden szögből nagyon szép.
Edzés végén kölcsön kaptam Szandrától Nitrot. Hát öhm jah... nem igazán értem utol. De jó volt vele futni, bár szokatlan, hogy nem várni kell rá, hanem nekem kell rohannom, hogy odaérjek bárhova is.


Szlalom gyakorlás:
http://www.youtube.com/watch?v=83vhg_zeHXE 

És az edzés:
http://www.youtube.com/watch?v=YeNhkROR8GA&feature=youtu.be 

Blog újrakezdés

Megint kedvet kaptam a blog íráshoz, de nem tudom ez meddig fog kitartani.

Hogy mi történt velünk mióta utoljára írtam ide egy szösszenetet? Eltelt 1 év. Voltunk egy DD versenyen, ahol 5. helyezést szereztünk. Persze nem meglepő módon verseny előtt egy héttel úgy volt, hogy nem megyünk, majd verseny előtti nap vágtam és küldtem el a zenénket. Hát igen ezek vagyunk mi... És így, nulla készüléssel, úgy hogy sose dolgozott még kaja nélkül lettünk 5-ek hivatalos 1. osztályban. 83,8%-kal és ha jól emlékszem 1-2 ponttal kapott csak többet a harmadik helyezett. Szóval büszke lehetek erre az 5. helyezésre. Nem tudom mi lenne ha valóban készülnénk is egyszer valamire és nem a verseny előtti utolsó napon kezdenénk gyakorolni.

Voltunk a sulimban királyválasztáskor bemutatózni. Óriási tömeg, 4 nagy hangszóróból üvöltő zene, mindenki kezében kaja. Persze kordon, vagy szalag nem volt. Ezek ellenére nagyon szépen dolgozott, kétszer is be kellett mutatnunk a trükköket, mert annyi ember akarta megnézni, hogy nem mindenki látta az első kűrünket. Egész nap szabadon volt, földön lévő kajáról egy nemmel le lehetett tiltani és nap végére már bárki megsimogathatta. Egyszóval szuperül viselkedett végig. Sőt még a kampány videónkban is szerepet kapott.

Természetesen 2012-ben is voltunk agility táborban Szarvason. Sokat edzettünk, sokkal felszabadultabbak voltunk mint 2011-ben és nagyon sok hasznos tanácsot is kaptam. Illetve az úszás tudományunk is fejlődött.

Elkezdtünk frizbizni is, az apporttot is sikerült nagyjából rendbe tenni. Egy versenyen is részt vettem igaz nem Maszattal, hanem Maverickkel akivel 6. lettünk, hát van még mit fejlődnöm frizbi ügyben. Maszattal pedig szépen haladunk, nagyon ügyes és egyre jobban szereti is. Kaptunk dicséreteket is, miszerint tehetségesek vagyunk. Hát majd meglátjuk mi lesz belőle.

Részt vettünk a 2012-es KKK-n is azaz a Keverékkutya-kiállításon. Helyezést nem értünk el, bár többen odajöttek csak azért, hogy megjegyezzék, hogy milyen szép kutyám van ami talán többet ér mint holmi oklevél vagy érem. Viszont a kiállítás keretében megrendezett trükkversenyen 3-ok lettünk. Olyan ebek álltak előttünk a dobogón mint Wilheim Fruzsi Pamacsa és Balogh Szilvi Argosa. Szóval nagyon büszke vagyok rá.

Még 2011-ben 3. helyezést szereztünk a tatabányai állatok világnapja alkalmából megrendezett ki-mit-tudon.

Edzettünk Győrben Tráj Tomival és el kezdtük a szlalomot is. Sokat kirándultunk, vittem magammal szinte mindenhova. Voltunk sok versenyen nézőként, kutyás túrákon is résztvettünk. Sokat fejlődött a kapcsolatunk, lassan összecsiszolódunk. A hétköznapi életben szinte tökéletes kutya. Kulturált, nyugodt, bármilyen közlekedési eszközön nyugodtan utazik. Lakásban is bárhol normálisan viselkedik, boxban el van, bárhova magammal vihetem. Egyre magabiztosabb vagyok én is kutyázás terén, ezáltal ő is oldottabb, többet játszik kutyákkal és persze jobban koncentrál.

Egy érdekes cikk- saját fordításban

Az eredeti angol cikk: http://www.diamondsintheruff.com/packtheory.html

Fordítás:

Az eredeti alfa/dominancia model a 1940-es években farkas falkákkal végzett rövid kutatásokból született. Ezek voltak az első tanulmányok ezzel a fajjal. Jó kezdet volt, de a későbbi kutatások megcáfolták a legtöbb állítást. A három fő hiba:

1. Ezek rövid időtartamú kutatások voltak, tehát a kutatók a farkas élet legkézenfekvőbb, legnyilvánvalóbb részleteire koncentráltak. A tanulmányok ezért nem a jellemző farkas magatartást mutatják be, mivel a farkas élet 1%-án alapulnak. Például, a tanulmányok túl sok időt szentelnek a farkasok vadászatának leírásával, pedig a farkasok ritkán vadásznak. Diétájuk a vadonban főleg növényekből és gerinctelenekből áll.

2. A tanulmányokban megfigyelték azt a jelenséget amit ma már rituális erőfitogtatásként ismerünk, és félremagyarázták ezeket. Sajnos innen származik a dominancia model zöme, és bár ezeket az információkat alaposan megcáfolták, továbbra is fennmaradtak a kutya tanítás mítoszában.

Például: „az alfának megadás jelensége”. Az első kutatások során látták ezt a magatartást és arra jutottak, hogy a magasabb pozícióban lévő farkas erőszakosan a földre kényszeríti az alsóbbrendűt, hogy a dominanciáját gyakorolja. Hát, nem egészen. Ez igazából egy békítési rituálé, az alsóbbrendű farkas kérésére. Az alsóbbrendű felajánlja a pofáját, és amikor a felsőbbrendű megszorítja azt, az alsóbbrendű szándékosan/önkéntesen felfordul és a hasát mutatja. Itt nincs ERŐSZAK. Ez teljes önkéntesség. A farkas csak akkor fordítaná fel a másik farkast ha azt tervezi, hogy megöli. Eltudod képzelni hogy az erőszakos alfa földre kényszerítés mit tesz a mi kutyáinkkal pszichésen?

3. Végül, a tanulmányok után, a kutatók fennhéjázó következtetéseket vontak farkas-kutya, kutya-kutya és kutya-ember között a „felfedezéseik” alapján. Sajnos, ez a ostobaság még mindig elterjedt.

Tehát, mi az igazság? Az igazság az, hogy a kutyák nem farkasok. Őszintén, ha figyelembe vesszük a korábbi generációk számát és azt mondjuk … „ Megakarom tanulni, hogy kommunikáljak/befolyásoljam a kutyám/mal, ezért a farkasoktól fogok tanulni.” körülbelül annyi értelme van, mint azt mondani, hogy: „Szeretnék jobb szülő lenni, nézzük meg, hogy csinálják a csimpánzok!

Dr. Mech 30 éven keresztül tanulmányozta a kutyákat a Yalen és UC Berkeleyben. 19 évet szánt a társasági viselkedés tanulmányozására a kutya falkában. (Nem egy farkas falkában. Egy KUTYA falkában.) Egy pár dolog a felfedezéseiből:

- A kan kutyáknak szigorú hierarchiájuk van

- A nőstény kutyáknak is van hierarchiájuk, de ez sokkal változékonyabb

- Ha kevered a nemeket, a szabályok is keverednek. A kanok próbálják követni az saját rendszerüket, de a nőstényeknek vannak módosító javaslataik.

- A kölyköknek úgynevezett „kölyök engedélyük” van. Igazából, ezzel az engedéllyel bármit megtehetnek. A nőstények toleránsabbak ezzel az „engedéllyel” mint a kanok.

- A „kölyök engedély” körülbelül 4hónapos korban szűnik meg. Ebben az időszakban az idősebb, a falka rangsorában középen elhelyezkedő kutyáktól a kölykök szó szerint pszichikai terrort kapnak, amíg a kölykök az összes kibékítő magatartást elsajátítják és elfoglalják helyüket, a társadalmi ranglétra alján. A felsőbb rendű kutyák az egész eseményt figyelmen kívül hagyják.

- Nincs fizikai dominancia. Minden a pszichológiai nyomáson keresztül valósul meg. Az egész csak rituálé.

- A alfa kutyák töredéke próbálja a hatalmat átvenni zsarnoksággal és erőszakkal. Akik ezt tették, hamar le lettek váltva. Senki nem szereti a diktátorokat.

- A legtöbb alfa kutya jóakarattal irányít. Magabiztosak a pozíciójukban. Nem alacsonyodnak le a civódásig, csak hogy az ő igazukat bizonyítsák. Ha ezt tennék akkor csak a rangukat csökkentenék.

- A rangsorban középen elhelyezkedő állatok civódnak. Nem biztosak a pozíciójukban és szeretnének felül emelkedni a többi rangsorban középen elhelyezkedő állaton.

- A rangsorban alul elhelyezkedő állatok nem civódnak . Tudják, úgyis veszítenének. Tudják a pozíciójukat és elfogadják azt.

- Az „alfa” nem jelenti, hogy fizikálisan domináns. Ők az "az erőforrások szabályozói”. Sok sok alfa kutya túl kicsi vagy fizikailag gyenge, hogy fizikálisan domináljon. De nekik megvan a joguk, hogy az értékes erőforrásokat szabályozzák. Az egyes kutyák eldöntik, számukra mik a fontos erőforrások. Így például egy alfa kutya ott hagyja az elsőrendű fekvőhelyét, csak mert neki ez nem fontos.

Szóval mit jelent ez az ember- kutya kapcsolatában?

- Fizikai erőszak bármilyen alkalmazása csökkenti a „rangod”. Csak a rangsorban középen elhelyezkedő egyedek nem biztosak a helyükben és civódnak.

- Ahhoz hogy te legyél alfa, szabályozd az erőforrásokat. Nem gondolok csöpögős dolgokra, mint a kutya ne mehessen fel agy ágyra vagy, hogy előtte menjünk ki az ajtókon. Úgy értem, hogy az erőforrásokat tegyük függővé egy viselkedés formától. A kutya enni kér? Remek, kérd meg először, hogy üljön le. A kutya kiakar menni? Üljön le először. Üdvözölni akar embereket? Először üljön le. Szeretne játszani? Először üljön le. Vagy bármi mást. Ha eléggé kezdeményező vagy, hogy szabályozd azokat a dolgokat, amiket a kutyád akar, akkor a definíció szerint te vagy az alfa.

- Tanítsd a kutyád. Ez a kutya-ember megfelelője a „kölyök engedély” visszavonás időszakának a kutya fejlődésében. Gyerekek, nők, idős emberek, fogyatékos emberek- mind alkalmasak a kutya tanítására. Nagyon kevés ember képes a fizikai dominanciára.

- Jutalmazz behódoló magatartást mint rámenős magatartást. Két kutyám van. Ha az egyik a másik elé nyomul, a másik kapja meg a figyelmem, a ételt, vagy bármit amit a másik kutya szeretett volna. Ha az első kutya leül, akkor azt jutalmazom. A figyelemfelhívással nem megy semmire. Az ajtó nem nyílik ki amíg a kutyák nem ültek le és nem mondtam, hogy esetleg kimehetnek. Jutalmazz rámenősséget és rámenősséget kapsz.

A te feladatod, hogy vezető legyél. Nem főnök és nem diktátor. A vezetői pozíció nagy felelősség. A feladatod, hogy gondoskodj a kutyád szükségleteiről…étel, víz, állatorvosi ellátás, szociális szükségletek, biztonság stb. Ha nem gondoskodsz a szükségleteiről, a kutyád megfogja próbálni kielégíteni azokat saját maga.

Dr. Ray Coppinger(itt nem fordítottam, hogy ő kicsoda micsoda):

Nem tudok elképzelni olyan tanulási szituációt, ahol azt szeretném a kutyáimtól, hogy félelemmel és próbálkozás hiányával válaszoljanak. Én nem akarom, hogy az állataim társadalmi hierarchiában gondolkodjanak. Ha ezt egyszer megteszik, folyamatosan azon fognak gondolkodni, hogy jussanak ebben a hierarchiában egyre feljebb…