Ma voltunk 4. alkalommal a tatabányai kutyasuliban. Első két alkalomon zuhogott az eső de mi ennek ellenére dolgoztunk.
Még meg kell említenem, hogy az első alkalom után amikor a vonatra vártunk egy kicsit gyakoroltunk trükköket, persze hamar lett nézőközönségünk is :D Többen odajöttek a végén megkérdezni milyen fajta és büszkén mondhattam: KEVERÉK :) azokat az arcokat kellett volna látni :D Nem értem az emberek miért hiszik hogy egy kutya attól okos, harapós, kedves, ügyes, tanítható, nevelhető mert ilyen vagy olyan fajta...
Maszat mostanában eléggé szétszórt és az utóbbi időben elkezdte azt csinálni, hogy ha elengedem pórázról és kérek tőle valami feladatot, vagy akadálypályán megyünk végig, akkor első két trükköt vagy akadályt megcsinálja aztán elmegy szaglászni, nem figyel és mindezt direkt... mert ha nem akarok tőle semmit akkor meg ott lebzsel körülöttem... ki érti ezt :D
Erre kaptam egy olyan tanácsot, hogy a vacsoráját vagy bármilyen kaját ne a tálkájába adjam, hanem gyakorlás, séta közben tőlem kapja meg HA dolgozik úgy ahogy azt elvárom... ha nem jön, nem figyel akkor elrakom a kaját és aznap már nincs több... még kevesebb mint egy hete csináljuk de tegnap nagyon szépen figyelt már végig és nem hagyott ott :)
Na szóval mostmár rátérek a mai napra. Amikor megérkeztünk nagyon szépen figyelt, a tegnapi napból kifolyólag szép reményeket fűztem az előttünk álló kutyasulis délelőtthöz... de hát természetesen most is el kellett rontania az örömömet, ugyanis már a gyakorlatok elején szét volt esve hiába volt nálam most virsli ... Aztán mégis csak visszahozta a jókedvem, hogy szemkontaktust tartott velem ültetésnél. Annyira boldog voltam, és amikor az oktató engem is a haladókhoz sorolt be hát nagyon örültem, ennél nagyobb dicséretet és kitüntetést nem is kaphattunk volna. A sulin a kezdők maradtak az oktatóval elsajátítani a kutyázás alapjait, mi pedig Szandra vezetésével elsétáltunk a közeli tó partja melletti utakig, rétekig ott gyakorolgattunk. Az elején eléggé szét volt esve, nem nagyon figyelt, de azért megcsinálgatta amit kértem tőle... végül megálltunk az árnyékba egy réten és ott folytattuk tovább az órát. Itt a legtöbb kutya kevésbé figyelt, a szagok, új dolgok izgisebbek voltak egy unalmas helyben maradásnál, de a fegyelem és engedelmesség mégiscsak erősebbnek bizonyult. Maszat viszont itt kezdett el jobban figyelni, koncentrálni. Főleg helyben hagyásos és közömbösítő feladatokat végeztünk. És hát meg kell mondjam nagyon büszke vagyok a kis vacakra. Amennyire az elején nem akart helyben maradni, most megkerültem az egész csoportot amíg ő feküdt és mégis ott maradt, de csak ezután jött a meglepi, fektetés helyben maradás és egyenként behívás... Erőt vettem magamon és próbáltam nyugodt lenni, és magam is elhinni és a kutya felé is azt sugározni, hogy igen tudom hogy ott fogsz maradni, nem fogsz felállni, meg tudod csinálni, és akkor is maradsz ha mellőled két mali robban ki egyszerre. ÉS működött... olyan szépen maradt hogy öröm volt nézni, és megtörtént... a mellette fekvő két kutya egyszerre lőtte ki magát ő meg se rezzent... több kutyát újra és újra visszavittek mozogtak az emberek, kutyák ő csak szépen feküdt, ezután kértem hagy hívjam be mostmár, mert nem szeretném elrontani ezt a gyönyörű feladatot :)
Visszamentünk a sulira, és folytattuk tovább a feladatokat, ügyességi feladatok, kajamegtagadás, lövés állás és akadálypálya. Itthon olyan szépen ment már a palack felborogatás így magabiztosan mentünk oda, hát kiskutyám úgy látszik ma úgy gondolta megtréfál és amit szentül hittem nem fog sikerülni azt megcsinálta, amibe pedig biztos voltam naná hogy már csak azért se... Szerintem 20 perc volt mire az összeset felborogattuk mert hát drága kiskutyám nem akart figyelni... hát ez van... kaja megtagadás: hát van mit gyakorolni az biztos.
Következzék az akadály pálya. Fellelkesülve indultunk el és az eleje szépen is ment, csak a közepén úgy gondolta mostmár elmehet szaglászni, vége a feladatnak így kicsit kétségbe is estem hogy még mindig itt tartunk? Ugyanis pár hónappal ezelőttig tapadt rám a kutya idegen helyen is, agility edzésen is, figyelt nem érdekelték a szagok, más kutyák... nem baj ezt is helyre hozzuk majd valahogy... (csak hogy???- remélem majd vácon a kutyadumában kapunk segítséget sok reményt fűzök hozzájuk). Jött az őrzővédő én kikötöttem Maszatot amíg fényképeztem, hogy milyen egy hisztis kis nőszemély... ha van aki simogatja akkor meg se mukkan de ha nincs akkor be nem áll a szája...
Azért mégiscsak jól zárult a napunk hiszen megvolt azt hiszem életünk első laza pórázos sétája :D:D Olyan szépen jött láb mellett, póráz lazán, és csak néha kellett picit meghúzni és egyből lassított...
Na mára ennyi :)
