2011. október 22., szombat

Újra itt

Hát nem megy nekem ez a blog írás, túl lusta vagyok hozzá...:D Most megint rászántam magam, de ilyenkor mindig annyi minden marad ki, hogy nem is tudom hol kezdjek neki...
Mostanában 3 fontos dolog történt:
1. Október 1-én elmentünk az állatok világnapja alkalmából megrendezett rendezvényre tatabányára... Volt egy ügyességi verseny is, ahol elhoztuk a harmadik helyezést :D nagyon örültem neki :) Igazából 4ből 3 feladatot rosszul csináltunk meg de úgy látszik, tetszett a zsűrinek ahogy egymást közt lekommunikáltuk az egészet :D A feladatok: kutyák előtt elmenés, egy palánk mögül kiugró ember aki rányitotta a kutyára az esernyőt, aztán ültetés helyben maradással és kaja és játék megtagadása földről...Na hát kutyáknál sietett kicsit a drága (nem a kutyák miatt) ezért korrigálnom kellett így az jött le hogy a kutyák miatt ugrott meg...(pedig észre se vette őket)
Aztán a palánk mögül kiugró segédtől egy pórázhossznyit ugrott és elkezdte ugatni (egyetlen kutya volt aki megijedt az emberkétől)), magamhoz fogtam lecsendesítettem, mentünk tovább, ültetés helyben maradás tökéletes volt...
játékokat végig kellett szaglásznia (különben bárhol voltunk eddig sose érdekelték) a kajába beleszagolt és a kutyaszalámi papírját letépte (szintén egyetlen kutya aki ennyire akarta a kaját)...
Viszont a megijedést, félelmet olyan szinten sikerült kioldanom, hogy valószínűleg emiatt lettünk 3-ok :) Úgy látszik nem hiába volt ez a sok munka :)

Második: eljutottunk Győrbe edzésre... bemelegítő akadálysoron repült mint a szélvész, de tényleg ennyire még sose gyújtotta be a rakétáit. Ezután az edző úgy döntött, hogy akkor mehetünk a nehezebb pályákra a többiekkel... Nem biztos, hogy jó döntés volt, mert a franciák, kézváltások, kerültetések miatt elég nehéz pálya volt, ergó bizonytalan voltam, emiatt elkezdtem izgulni, bizonytalanul, akadozva mozogtam a pályán. Ebből meg mi más következhet, minthogy a kutya is bizonytalan és lassú legyen... Sikerült is szétesnünk, Maszat el is szagolgatott, ennek meg az lett a következménye hogy betévedt a kezdők pályájára és az ott dolgozó németjuci meg jól megkergette... ennek hatására utána annál a bizonyos akadálynál rendszerint elkezdett félni és inkább leszagolgatva elsompolygott a pályáról... De amúgy jó edzés volt, lehet még belőle valami :D

Ami még említésre méltó: egyre jobb az apportja és csináltam egy trükkös vidit is:

Harmadik: Kendra... hát igen sikerült majdnem beleszeretnem egy fekete németjuci keverékbe... nagyon jó felépítésű, bújós, gazdacentrikus, kajáért leharapja a fél kezed szóval tökéletes kutya :D Végül a racionális felem győzött, nem jön hozzám, nem lenne jó időzítés nem tudnám mind2 kutyának a maximumot nyújtani életük végéig... Szóval még mindig gazdit keres... nagyon nagyon kéne neki egy szupi gazda, aki ki is használná az adottságait (kb 7hónapos ivartalanított szuka):


2011. szeptember 11., vasárnap

Újrakezdés

Ma annyira más volt minden, hogy muszáj vagyok blogolni... a nyarat is bepótolom majd, de először jöjjön a mai nap :D

Délben átmentünk Tatabányára, ahol végre megismerhettem Zsombit Viki (http://fido-blogja.blogspot.com/) mentorált kutyáját, aki remélhetőleg hamarosan végleg az övé lesz :) Aztán felmentünk hozzájuk a nagy meleg miatt nem indultunk egyből útnak. Nos ahogy megérkeztünk a kutyám bemutatta milyen "illedelmes" tud lenni... Egyetlen egy szoba volt ahova nem volt szabad bemenniük, direkt be is hajtottam az ajtót. Maszat pár percre eltűnt, gondoltam megnézem mit csinál, sehol senki, benyitottam a szobába, persze hogy az ágyon állt és vidáman nézett engem... húúú hát eléggé kínos volt... Aztán kapott Fido szülinapi tortájából persze ízlett neki :D Végül úgy döntött az ágyon/ra ugrálni és azon közlekedni jó dolog így ezt többször ki is élvezte, szintén nekem sült az arcomon a bőr...
Aztán végre elindultunk a tóhoz. Nagyon szépen jött igazi élvezet volt vele sétálni :) Útközben csináltunk egy két képet, csoportképet. Nagyon meleg volt így lassan haladtunk, a kutyákat is megviselte ez a meleg... Néha többször is szólni kellett Maszatnak, de sose várta meg míg elindulok felé, nem hagyott figyelmen kívűl, szóval végülis ez is jó volt :) A mezőt kettészelte egy autó út, amikor már majdnem ott voltunk, Maszatot bekértem lábhoz és úgy mentünk tovább, mindenre számítottam csak arra nem ami következett: Maszat szépen láb mellett jött az útig, nem volt nálam se játék, se jutalom mégis kifogástalanul megcsinálta, hozzá teszem életében először kértem tőle ilyet, egy hete gyakoroljuk a lábnál menetelést, de mindig jutifalattal, klikkerrel, és nagyon rövid távokon. Most nem úgy jött persze, hogy az oldalát nekem nyomta és szemkontakt sem volt, inkább mintha pórázon jönne láb mellett csak ugye most nem volt póráz.
Elcsigázva érkeztünk meg a tóhoz. Fido teljesen vízmániás őrült eb, mindent aportírozott volna a vízből még azt is amit nem lehetett :D Zsombi fáradt volt ő inkább csak feküdt a stégen és figyelt minket. Maszat a stégről nem mert beugrani, de magától ment be a partnál , sőt minden nélkül csak úgy magától úszott is egyet :D Aztán elővettem a labdát amire teljesen bepörgött, stégről továbbra se mert ugrani, de a partról akármilyen messze dobtam hasast ugorva úszott után és ki is hozta :) Visszafelé nagyon boldogan futkározott, mint egy kölyökkutya. Zsombit visszavittük a menhelyre, ahol körül néztünk. Nagyon tetszik az egyik fekete németjuhász keverék kölyök, Kendra, remélem lesz alkalmam megismerni :)

2011. június 5., vasárnap

Tatabányai kutyasuli 4. alkalom


Ma voltunk 4. alkalommal a tatabányai kutyasuliban. Első két alkalomon zuhogott az eső de mi ennek ellenére dolgoztunk.
Még meg kell említenem, hogy az első alkalom után amikor a vonatra vártunk egy kicsit gyakoroltunk trükköket, persze hamar lett nézőközönségünk is :D Többen odajöttek a végén megkérdezni milyen fajta és büszkén mondhattam: KEVERÉK :) azokat az arcokat kellett volna látni :D Nem értem az emberek miért hiszik hogy egy kutya attól okos, harapós, kedves, ügyes, tanítható, nevelhető mert ilyen vagy olyan fajta...
Maszat mostanában eléggé szétszórt és az utóbbi időben elkezdte azt csinálni, hogy ha elengedem pórázról és kérek tőle valami feladatot, vagy akadálypályán megyünk végig, akkor első két trükköt vagy akadályt megcsinálja aztán elmegy szaglászni, nem figyel és mindezt direkt... mert ha nem akarok tőle semmit akkor meg ott lebzsel körülöttem... ki érti ezt :D
Erre kaptam egy olyan tanácsot, hogy a vacsoráját vagy bármilyen kaját ne a tálkájába adjam, hanem gyakorlás, séta közben tőlem kapja meg HA dolgozik úgy ahogy azt elvárom... ha nem jön, nem figyel akkor elrakom a kaját és aznap már nincs több... még kevesebb mint egy hete csináljuk de tegnap nagyon szépen figyelt már végig és nem hagyott ott :)

Na szóval mostmár rátérek a mai napra. Amikor megérkeztünk nagyon szépen figyelt, a tegnapi napból kifolyólag szép reményeket fűztem az előttünk álló kutyasulis délelőtthöz... de hát természetesen most is el kellett rontania az örömömet, ugyanis már a gyakorlatok elején szét volt esve hiába volt nálam most virsli ... Aztán mégis csak visszahozta a jókedvem, hogy szemkontaktust tartott velem ültetésnél. Annyira boldog voltam, és amikor az oktató engem is a haladókhoz sorolt be hát nagyon örültem, ennél nagyobb dicséretet és kitüntetést nem is kaphattunk volna. A sulin a kezdők maradtak az oktatóval elsajátítani a kutyázás alapjait, mi pedig Szandra vezetésével elsétáltunk a közeli tó partja melletti utakig, rétekig ott gyakorolgattunk. Az elején eléggé szét volt esve, nem nagyon figyelt, de azért megcsinálgatta amit kértem tőle... végül megálltunk az árnyékba egy réten és ott folytattuk tovább az órát. Itt a legtöbb kutya kevésbé figyelt, a szagok, új dolgok izgisebbek voltak egy unalmas helyben maradásnál, de a fegyelem és engedelmesség mégiscsak erősebbnek bizonyult. Maszat viszont itt kezdett el jobban figyelni, koncentrálni. Főleg helyben hagyásos és közömbösítő feladatokat végeztünk. És hát meg kell mondjam nagyon büszke vagyok a kis vacakra. Amennyire az elején nem akart helyben maradni, most megkerültem az egész csoportot amíg ő feküdt és mégis ott maradt, de csak ezután jött a meglepi, fektetés helyben maradás és egyenként behívás... Erőt vettem magamon és próbáltam nyugodt lenni, és magam is elhinni és a kutya felé is azt sugározni, hogy igen tudom hogy ott fogsz maradni, nem fogsz felállni, meg tudod csinálni, és akkor is maradsz ha mellőled két mali robban ki egyszerre. ÉS működött... olyan szépen maradt hogy öröm volt nézni, és megtörtént... a mellette fekvő két kutya egyszerre lőtte ki magát ő meg se rezzent... több kutyát újra és újra visszavittek mozogtak az emberek, kutyák ő csak szépen feküdt, ezután kértem hagy hívjam be mostmár, mert nem szeretném elrontani ezt a gyönyörű feladatot :)
Visszamentünk a sulira, és folytattuk tovább a feladatokat, ügyességi feladatok, kajamegtagadás, lövés állás és akadálypálya. Itthon olyan szépen ment már a palack felborogatás így magabiztosan mentünk oda, hát kiskutyám úgy látszik ma úgy gondolta megtréfál és amit szentül hittem nem fog sikerülni azt megcsinálta, amibe pedig biztos voltam naná hogy már csak azért se... Szerintem 20 perc volt mire az összeset felborogattuk mert hát drága kiskutyám nem akart figyelni... hát ez van... kaja megtagadás: hát van mit gyakorolni az biztos.
Következzék az akadály pálya. Fellelkesülve indultunk el és az eleje szépen is ment, csak a közepén úgy gondolta mostmár elmehet szaglászni, vége a feladatnak így kicsit kétségbe is estem hogy még mindig itt tartunk? Ugyanis pár hónappal ezelőttig tapadt rám a kutya idegen helyen is, agility edzésen is, figyelt nem érdekelték a szagok, más kutyák... nem baj ezt is helyre hozzuk majd valahogy... (csak hogy???- remélem majd vácon a kutyadumában kapunk segítséget sok reményt fűzök hozzájuk). Jött az őrzővédő én kikötöttem Maszatot amíg fényképeztem, hogy milyen egy hisztis kis nőszemély... ha van aki simogatja akkor meg se mukkan de ha nincs akkor be nem áll a szája...
Azért mégiscsak jól zárult a napunk hiszen megvolt azt hiszem életünk első laza pórázos sétája :D:D Olyan szépen jött láb mellett, póráz lazán, és csak néha kellett picit meghúzni és egyből lassított...
Na mára ennyi :)

Pótlás

Mostanában elment a kedvem megint a blogtól... de kértek hogy írjak hát írok... egy gyors visszatekintés a lényegesebb eseményekre.. Maszat nem figyel, szétszórt, elmegy szaglászni... voltunk Győrben egy katasztrofálisra sikeredett edzésen... jelentkeztünk majd visszaléptünk de végül nézőként jelen voltunk a csepeli dd versenyen... jelenleg kűzdünk, próbálkozunk... és már 4x voltunk a tatabányai kutyasuliban, ahol nagyokat szokott játszani... gyakoroljuk a zónát ami egyre jobban megy, és újabb és újabb trükköket tanulunk... röviden ennyi...

2011. március 21., hétfő

Apró örömök

Ma megint elmentünk sétálni bő két 2órára, nem vittem semmi gépet se labdát hogy ez legyen most egy nyugis csak vagyunk és egymásra figyelünk séta.

Első meglepetés: ugye már kezdünk rászokni, hogy én megyek ki a kapun aztán ő de eddig úgy volt hogy én eltorlaszoltam a kijáratot kimentem és jött ő de mint a nyíl, ma meg kinyitom a kaput, mondom marad kimegyek csodák csodája nem jött ki csak amikor szóltam neki hogy most már jöhetsz :) Pórázon amikor elkezd húzni és szólok neki vagy rántok egyet akkor ha a jobb oldalon elől ment megfordul és hátul szabályosan megkerül és beigazodik a bal oldalam mellé. Pedig nem szólok neki hanem ennyire megszokta a bal oldalt hogy magától kerül meg és igazodik bal lábhoz :) Odaértünk a boxeres házhoz picit előtte már elkezdett lapulni a földhöz és kúszva menni minden zörejre össze rezzent és nagyon húzott :S Nagyon fél ott, remélem el fog múlni...
Aztán láttunk egy bácsit egy nj keverékkel meg két kisebb kutyával de ők elmentek másfele mi meg felfedeztünk egy újabb csúcsot Maszattal, most megint nagyon figyelt nem ment messzire alig kellett szólni. Fent kicsit megpihentünk és élveztük a meleg napsütést és a szép kilátást, láttunk két őzet (vagyis szerencsére csak én). Aztán vissza mentünk addigra a bácsi is odaért a közelünkbe Maszat meg csak nyüszögött de amikor közel értek kicsit tartózkodó volt, játszani nem akart, de nem is félt...

Visszafelé gondoltam kicsit DDzünk azért így még a rét szélén megálltam és benyúltam zsebembe mert volt nálam egy pár szem jutifali, hirtelen ötlettől vezérelve nem vettem elő, hanem lesz ami lesz megpróbáltam jutifalat nélkül... Maszat elkápráztatott a nyusziülésen kívül mindent megcsinált, figyelt és ügyes volt, még a hajolt is megcsinálta :) és most utána sem kapott jutit, nekem nincs is ilyen kutyám :D:D Imádom :D Csak ezeket az akkor is én vagyok a főnök dolgokat elhagyhatná :D

2011. március 19., szombat

Fent és lent

Már nem is tudom mikor volt, hogy mentünk a vonathoz és totál megőrült és hörgött meg ugatott meg minden a kutyákra és semmire nem reagált és akkor lenyomtam, alig bírtam, aztán úgy hogy két kézzel fogtam és rátérdeltem is alig bírtam tartani, aztán nagy nehezen elernyedt és ezt még 1x el kellett játszani vele viszont utána nagyon szépen jött és minden rendben is volt vele aznap...

Ma meg játszottunk és rámászott a karomra és megpróbálta megdugni :S
Próbál ő lenni a vezér de nem hagyom magam... jól leszidtam lenyomtam utána már csak a hasát merte mutogatni...

Valószínűleg próbára tesz mert az utóbbi időben három dolog is történt amivel megpróbálta átvenni a vezérséget , mindegyiket büntettem, 1x próbálkozott mindennel többet nem (eddig):
-megpróbált megvédeni egy kutyától
- az utcán rángatta a pórázt és hörögve morogva vicsorogva ment volna a kutyákhoz
- meg a mai...

Remélem sikeresen túléljük ezt az időszakot is, és sikeresen vizsgázom le nála :) Szurkoljatok...

Kamaraerdő 2.


Hétfőn levezetés képen elmentünk Kamaraerdőbe megint és jó nagyot sétáltunk... Semmi gond nem volt vele, nyugis volt jött, játszott, boldog volt, hogy ott van Némo és szépen figyelt és hallgatott rám. Séta közben ha jöttek emberek egy Nem! Tovább!-bal simán ment tovább anélkül hogy feléjük szagolt volna... Egyszóval minden tök jó volt, nyugis 4órás séta...